STEREO Akt:
ETIKETT
avagy A tökéletes ember
- természetfilm egy beszélő szobában -

Jurányi Ház, Kamaraterem - http://fugeprodukcio.jegy.hu

Az Etikett egy színpadi természetfilm és divatbemutató. A nézők vendégségbe érkeznek, de abszurd illemtanóra lesz belőle. Vagy jobbat mondok: utazás a koponyánk rejtett, ösztönök uralta zugai körül.

A jegyünket átvettük a check-in pultnál, elhagytuk a tranzitot, elfoglaljuk helyeinket, majd a gép ajtaja bezárul. Egy meglepően őszinte, és meglepően pimasz Pilóta – pontosabban a hangja –, és az ő utasításait követő két utaskísérő lesz idegenvezetőnk.  

ETIQUETTE – or The Perfect Human
Documentary on nature in a speaking room

A documentary on nature and a fashion show on stage. The viewers arrive as guests to someone’s home but it all turns into an absurd lesson on common courtesy. Or rather a round trip in the hidden, instinctive chambers or our brains. Through lust, gobbling, stomping and duels we’ll learn the appropriate way of anxiousness, behavior, compliance – while preserving the highest degree of political correctness and politeness. We would all like to be good. But good is not enough, perfection is the goal. It is not enough to be perfect - you have make it apparent.

We follow the two figures on stage like looking through the walls of a terrarium guided by the voice of the cheeky and honest Narrator through a headphone whispering in our ears. 

Az utazás során kéjelgés, zabálás, toporzékolás és párviadal útján tanulunk rendesen szorongani, viselkedni, megfelelni - a legnagyobb szintű politikai korrektség és illendőség mellett. Protokolláris viselkedésformák ütköznek meg zsigeri megnyilvánulásokkal, a tapintatos a nyers igazsággal.

Olyan gesztusokkal szembesülünk, amiket nem engedünk meg magunknak, pedig jól esne, vagy annak ellenére megtesszük, hogy nem esik jól. Szeretnénk jók lenni. De a jó nem elég, tökéletesnek kell lenni. Nem elég tökéletesnek lenni, azt meg is kell tudni mutatni.

Hogyan szabadulhatna meg ez a díszes társaság, az utazóközönség a megfelelési kényszer és hétköznapi szerepjátszás, álcák általi bezártság érzettől? A szabadulás útja rögös. Konfliktusokkal, kellemetlenségekkel jár, és népszerűtlen lépések vezetnek a célhoz, ahol őszintén vállalhatjuk magunkat, és nézhetünk utastársaink szemébe. 

A két főhősünk mintha egy terrárium üvegén belül létezne. Szavaikat nem halljuk, csak a mozdulataikat látjuk. A hangtalan sírásukat, néma üvöltésüket. De nem maradunk le semmiről, mert a Pilóta gondoskodik rólunk és mindent hallhatóvá tesz számunkra a saját rádiós rendszerén, a nézők fejhallgatóján keresztül. De vajon biztos, hogy mindenki ugyanazt hallja?

A produkció cselekményét, jeleneteit és szövegeit egyedi koncepció alapján, a próbafolyamat során írtuk Jorgen Leth A tökéletes ember c. kisfilmje és Miriam Elia We Go to the Gallery c. könyve, valamint saját megfigyeléseink által inspirálva.

Alkotók, előadók: Boross Martin, Julia Jakubowska
Narrátor: Terhes Sándor
Szöveg: Boross Martin, Téri Gáspár
Hang-design, zene: Bartha Márk, Tóth Szabolcs
Látványtervező: Kálmán Eszter
Fény: Kocsis Gábor

Technikai munkatárs: Szapu Márk
Dramaturg, rendező munkatársa: Téri Gáspár
Produkciós asszisztens: Varga Brigitta
Producer: Rácz Anikó
Rendező: Boross Martin

Támogatók, produkciós partnerek: Staféta, Budapest Főváros Önkormányzata, Füge Produkció, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Ludwig Múzeum