November 27-én másodszor vetítjük Remake_Bodony című dokumentumfilmünket a Trafóban.
A filmet követően a STEREO AKT „STEREO nézőpontok” című beszélgetéssorozatának részeként szakértők és alkotók bevonásával 1 órás kerekasztal workshop keretében beszélgetünk a közösségi projektek utóéletéről és kulisszatitkairól, a környékbeli aprófalvak szocio-körképéről és a művészet alapú kutatásról.
A beszélgetés résztvevői: Barta Róbert – polgármester (Siklósbodony), Müllner András – egyetemi docens (ELTE Média és Kommunikáció Tanszék), Horváth Kata – antropológus (Parforum), Csoszó Gabriella – fotóművész (jövőKÉP), Oblath Márton – szociológus (sajátszínház.org programvezető), Boross Martin – rendező (STEREO AKT).
2017 tavaszán Siklósbodonyban, egy ormánsági aprófaluban filmes-drámás műhelymunkát szervezetünk a STEREO AKT csapatával.
A 14 és 22 év közötti résztvevők kaptak egy stábot, és kisfilmeket csináltak, amiknek ők voltak az írói, szereplői, rendezői, mi pedig erről az egész folyamatról forgattunk egy dokumentumfilmet: az ötlet megszületésétől, a próbákon keresztül, a forgatás napján át, a budapesti bemutatóig.
Egy ponton a gyerekstáb az egész falut meghívta a forgatásra, mert statisztákra volt szükségük. Ezért rendeztek egy ál-esküvőt felvonulással, bográccsal, lovaskocsival, műsorszámokkal. Cserébe csak annyit kértek, hogy a falubeliek alakítsák a balhéba keveredő, „mit sem sejtő” násznépet. Aztán április 9-én kicsivel délután megérkeztek a vendégek Budapestről, Pécsről és megkezdődött a forgatás: a felvonulás, a lakodalmi ebéd és végül a menyasszony tánc menyasszony szöktetéssel.
„A helyi és a budapesti bemutató alapján az egyik legfontosabb eredmény számomra, hogy sikerült olyan munkát csinálnunk, ami nem a szegénységről szól. Pont ellenkezőleg, ahhoz az alapszituációhoz képest kellett megszólalni (és aztán elrugaszkodni tőle), hogy a fiatalok többsége 9. osztályban otthagyja az iskolát, és amit a közmunka/ segély /feketemunka háromszög perspektívája határoz meg.
Talán szégyenletes beismerni, de sokkoló élmény volt számomra, hogy egy szinte véletlenszerűen kiválasztott, 120 fős falu ki tud termelni egy (legalább) 13 fős kitartó, kíváncsi, érzékeny, kreatív, intelligens alkotócsoportot. Egyben fel is háborít ez a felismerés, hogy számokban mérhetetlen az az elpazarolt erőforrás, tehetség, ÉLET, amit ma Magyarországon a felelőtlen és cinikus (szociál)politika miatt agresszió, bezárkózás, frusztráció, szégyenérzet, apátia fenyeget.
Boross Martin, a STEREO AKT művészeti vezetője, a dokumentumfilm rendezője
„Ettől az alapkörülménytől szerettem volna elrugaszkodni. Számomra ez az elrugaszkodás azt jelentette, hogy a fiatalok egy – eredetileg nem szándékolt – bátorság-próbán is keresztülmentek. A műhelymunka legnagyobb tétje az volt, hogy meg merik-e mutatni a falunak, és később a városi nagyközönségnek alkotásaikat, és saját magukat. Hajlandóak-e beszélni a vágyaikról, felvállalni, hogy vannak egyáltalán vágyaik. Ki akarják-e harcolni mások megbecsülését, mernek-e tenni saját önbecsülésükért?”
Boross Martin, a STEREO AKT művészeti vezetője, a dokumentumfilm rendezője