Takeover 2. – Keresztes Gábor / Matisz Flóra Lili / Szabó Bálint — ÁPR. 20 @ Három Holló
Szabó Bálintot, aki jelenleg a Trafó zenei programok kurátóraként dolgozik, számos zenei projektből ismerhetjük. Az elektroakusztikus improvizatív zenét játszó 12z zenekar, akiknek albumait a hazai Farbwechsel mellett Nicholas Jaar Other People nevű kiadója jelentette meg. Gosheven nevű szóló projektjével a The Wire, nívós nemzetközi, éves legjobb albumválogatásába is bejutott 2017-ben, 2 eddig megjelent albumát pedig a szintén meghatározó angliai Opal Tapes kiadónál jelentette meg.
Zenei projektjeivel számos mozgóképpel illetve kortárs tánccal foglalkozó művész figyelmét felkeltette, amely együttműködések hangzó eredményeit az elkészült zenei mixben is hallhatjuk. Ezekről az együttműködésekről, zeneírásról általánosságban, az elmúlt évekről és jövőbeli tervekről kérdeztük Szabó Bálintot.
– Mesélj egy picit magáról a mixről, milyen arányban válogattál filmekhez, vagy egyéb produkciókhoz írt zenéket? Milyen szerkesztési elvet követtél, illetve mitől különlegesek számodra ezek a zenék? Mi az ami esetleg kimaradt?
Az elmúlt kb 2 évből válogattam a saját zenéimből, három animációs filmhez es két kortárs táncelőadáshoz írt anyag szerepel közte, főleg a Gosheven szólóprojektemhez kapcsolódóan, de van köztük egy 12z-s impro is, amit Kristóf Marcival készítettünk közösen A nyalintás nesze című Cannes-ban díjat nyert alkotáshoz. Lukács Peti iszonyatosan profin layerezte egymásra és olvasztotta egybe a sound design-t és zörejezést a zenénkkel.
-Régóta lehet ismerni különböző zenei projektekből ( 12z, Gosheven ) és folyamatosan aktívnak tűnsz (ha pl. a Decolonize Your Mind Society-re gondolunk). Hogyan egyeztethető össze saját zenei munkásságod az alkalmazott zenei felkérésekkel? Milyen tipikus gondolatok, kompromisszumok merülnek fel egy-egy ilyen együttműködésben?
Szerencsére a legtöbbször összefolyt a saját munkásság a felkérésekkel. Pontosan emiatt nem is igazán tartom magam klasszikus értelemben vett, sokoldalú alkalmazott zeneszerzőnek. Egyszerűen számomra nem a különféle zenei stílusokban való szabadon közlekedés és tudás az, ami kihívást és inspirációt jelent, hanem sokkal inkább az alkotói víziók mozgatnak meg, akár a rendezőről, akár a saját utamról beszélek. Természetesen írtam már reklámzenét, ami 20 másodperc hosszú és az egész univerzum keletkezését kellett bemutatni ilyen időkorláttal, ráadásul szimfonikus zenekari hangszerelésben. Jó tapasztalat volt, de ezek a munkák nem igazán hoznak lázba, sőt, sokszor a tehetség felesleges elkótyavetyélésének élem meg.
– Ha az elmúlt éveken egyfajta folyamatként végigtekintünk, a Gosheven óta tartó korszak egy markáns, kikristályosodott zenei világ. Kialakult e számodra valamiféle rutinosság, meghatározó eszköztár, vannak-e mindig felmerülő gondolatok amiből tudsz inspirálódni zeneíráshoz. Mi lenne a következő lépés számodra, tervezel e hosszútávon?
Aki ismer, tudja a válaszom: számomra az alternatív zenei hangolások nyitottak egy teljesen új világot, ami számomra hihetetlenül tágas, leírhatatlanul inspiráló és tökéletesen passzol a gondolati-asszociatív világomhoz, mondhatni annak egyik lehetséges leképezése. És ha belegondolok, igazából a tudat dekolonizációja az az összefogó primér háttérelv, ami mentén szabadon mozoghatok és szárnyalhatok, legyen akár szó a zenei hangolásokról, a különféle térképekvetületekről vagy a biodiverzitásról. Minden ellen tenni kell, ami az egységesítés és monokulturalizálás folyamatát mutatja! Használjunk új hangolásokat, tervezzünk magunkat új hangszereket, és dobjuk ki a Mercator térképet, meg termesszünk száz féle paradicsomot, és ne álljunk rá egyetlenre, a szép, nagy, piros és kemény, de ehetetlen paradicsomra. 🙂
– Miben más Goshevenként zenét írni, mint mondjuk egy tánc előadáshoz? Hogy állsz neki egy-egy előadás/film zenéjének megírásához, miből inspirálódsz?
Mint említettem, nálam erősen összefolyik a saját munkásságom a felkérésekkel, főleg az elmúlt 2-3 évben. Például Gosheven mögött van egy erős vízió és egy nagyon egyedi hangzásvilág a furcsa hangolásoknak köszönhetően. Nyilván a sikerek is kellettek hozzá, de úgy gondolom sokan emiatt tudtak nagyon rácsatlakozni, és emiatt is kezdtek el úgy megkeresni, hogy kimondottan Goshevent szeretnének hallani, ami feltehetően a saját víziójukkal is szinergikusan egybefonható.Alapvetően a megjeleníteni kívánt hangulatok, érzések, a tempó – akár a zenéé, akár a vágásé – és a hangszerelés, amik vezetnek az elején, és kimondottam szeretem, ha nem under score a cél, hanem a zene egy teljesen új ízt ad a jelenetnek, ami elsőre sokszor nem is tűnik annyira odaillőnek. Hogy érthetőbb legyek, például a cápa filmben a kisszekundos ide-oda lépegetés nekem túl direkt hatású, akkor már sokkal inkább valami olyasmit választanék, mint Ligeti zenéje a Tágra zárt szemekben.
– Zenei elképzeléseket gyakran még zenészként is nehéz verbalizálni. Mi a legfontosabb számodra a rendezővel való együttműködésben, mitől lesz gördülékeny a kommunikáció? Ez fejleszthető/tanulható szerinted, vagy inkább azon múlik, hogy a két fél mennyire hasonló ízlésben, gondolkodásban. Tudsz-e pár szemléletes, jellemző példát, illetve éppenhogy szokatlan példát is adni rendezői kérésekről?
Nekem akkor a legkönnyebb a munka a rendezővel, ha egyrészt maximálisan megbízik az ízlésemben és emiatt kellő mértékben szabad kezet ad, másrészt ha maga is tájékozott a zenében és ezért jól tudja artikulálni a számomra fontos információkat és rendezői szándékot. Egymás segítése és a kompromisszumra való hajlam fontos, de a számomra a példaértékű az, amikor a rendező párost alkot a zeneszerzővel, gondoljunk például Aronofsky és Clint Mansell, Tarkovszkij és Artemjev vagy Tarr Béla és Víg Mihály duójára. Amikor két külön út, akár két teljesen más univerzum egymásra talál és egy harmadik, sokkal magasabb minőséget hoz létre.
– Mi a következő alkalmazott zenei munkád, illetve min dolgozol ami nem munka? Esetleg tudsz mondani előadást, filmet amin dolgoztál, ajánlod és megtekinthető?
Kortárs táncot ha ajánlhatok, menjetek a Trafóba április 24-én, egy szuper nemzetközi koprodukció, és ott hallhatjátok Gosheven zenéit is. Amúgy jelenleg két film zenéjén dolgozom, az egyik Győrfi Ági Forgószél című animációs diplomafilmje, a másik Fuchs Máté Mariann című dokumentumfilmje, és remélhetőleg mindkettő elcsíphető lesz ősszel valamelyik moziban.
Linkek:
https://gosheven.net/
https://www.12z.hu/
https://www.facebook.com/decolonizeyourmindsociety/