Commodore 64, kosaras kártyák, Britney Spears, koszovói háború, Lewinksy Monika, kacsamesék és Antall József halála…
Magyarország a kilencvenes években – egy gyerek szemével.
Két színész, két táncos, egy grafikus és egy menedzser. Mind egy társulatban dolgoznak 2021 Magyarországán. A karantén alatt közösen felidézték, hogy honnan jöttek, milyen volt felnőni a 90-es években, hogy kiderüljön, milyen örökséget hozott magával a rendszerváltáskor született nemzedék akkori életük legfontosabb helyszínéről, az általános iskolából. Az előadás a szereplők személyes történeteire épül, amelyek egy különleges korszakot idéznek fel: az iskola első napjától a kamaszkor kezdetéig tartó időszakot.
A szereplők ma ugyan egy színpadon, sokféle háttérből érkeztek. Van köztük, aki vidéken, van, aki külvárosban, és van, aki budán nőtt fel. Van, akinek a családját tönkretette a ránk köszöntő kapitalizmus, és van, akinek meghozta a szerencsétjét. Van, aki alternatív iskolába járt, van, aki keményvonalas poroszos rendszerben tanult.
A történetek olyan, sokak által megtapasztalt jelenségeket mutatnak be, mint az iskolai bántalmazás és rasszizmus; tiltott szerelmek és legjobb barátságok; versengés és kudarcok; beilleszkedési nehézségek és a tanári önkény.
“Az Ex Katedra simára csiszolt munkadarab lett, amit a legvérszomjasabb technikatanár is dicsérettel illetne. Minőségi emlékest és generációs előadás született, és a revübe forduló fináléból világossá válik, miben áll a nagy titok: tényleg az életnek tanulunk, nem pedig az iskolának.”
(Jászay Tamás, https://revizoronline.com/hu/cikk/8938/stereo-akt-ex-katedra-juranyi-inkubatorhaz/ )
„Az Ex Katedra könnyed, mégsem súlytalan vállalkozás. A súlyát éppen a felvállalt személyessége, és a személyes megszólalások hitele adja. Nem érződik rajta az a kényszeres, már-már magamutogató, zsigerekben vájkáló megmutatkozási vágy, ami a hasonlóan önmegmutató előadásoknál kontraproduktív tud lenni. Felkínálja a nézőnek a lehetőséget, hogy megmaradjon a jóleső nosztalgiázásnál, vagy gondolja végig, mit hordoz máig ezekből az iskolás évekből.”
(Turbuly Lilla, https://www.kutszelistilus.hu/szinhaz/jegyzet/792-turbuly-lilla-mar-alsoban-megtanultam )
Fotók: Bartha Máté
Alkotó-előadók:
Ásmány Zoltán, Borsos Luca, Mayer Dániel, Messaoudi Emina, Raubinek Lili, Vass Imre
Díszlet: Barta Borbála, Fekete Anna
Jelmez: Nagy Fruzsina
Jelmez asszisztens: Csoma Gabriella
Zene, hang-design: Bartha Márk
Videó: Bredán Máté, Langó Ádám
Fény: Kiefer Tibor
Gyakornok: Csernai Mihály
Produkciós asszisztens: Balogh Zsuzsanna
Producer: Mayer Dániel
Dramaturg: Dohy Balázs
Koncepció: Boross Martin, Dohy Balázs, Thury Gábor
Rendező: Boross Martin
Köszönet Mészáros György oktatási szakértőnek, Peer Krisztina gyermekpszichológusnak, valamint Csuja Lászlónak és az Első nap az iskolában c. dokumentumfilm alkotóinak.
Koprodukciós partner: FÜGE Produkció
Produkciós partner: SzínházTV
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma / Kulturális és Innovációs Minisztérium, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Előadóművészeti Jogvédő Iroda