egy rendhagyó évzáró 

Mi készteti a fiatal kezdő pedagógust vagy az évtizedeket a pályán töltött szakembert, hogy búcsút intsen a tanári pályának? És mi bírja maradásra azt, aki a jelen körülmények között is folytatja a hivatását?
El tudunk képzelni egy olyan világot, ahol nem a mindennapos nehézségekkel, nem a ránk nehezedő lelkiismereti kérdésekkel, nem a közvélemény nyomásával, hanem tényleg az oktatással lehet foglalkozni? Mi kéne hozzá, és ki fogja ezt létrehozni?

Egy budapesti iskola különböző tereiben pályaelhagyó és pályán maradó tanárokkal és változatos történeteikkel találkozunk. Városi és vidéki életmeséket hallunk – az általános iskolától a szakképzésen át fővárosi elitgimnáziumig –, melyek mindegyike személyes és átélhető mozaikja egy rendszerszintű problémának. Ezt követően egy fiktív keretbe ágyazott rendkívüli évzárón veszünk részt, ami váratlan fordulatot vesz.

A STEREO AKT  dokumentarista előadása nem a menni vagy maradni kérdésében akar állást foglalni, hanem a személyes megélések alapján közös gondolkodásra hív: a különböző túlélési stratégiákat és az ellenállás lehetőségeit vizsgálja. Hogy mi oszt meg minket, azt látjuk, tudjuk, érezzük. De mi bennünk a közös? Hogyan lehet szabadnak és önazonosnak maradni egy központosított és elnyomó (oktatási) rendszerben? És hogyan tudjuk építeni azt, ami az egyik legfontosabb: saját jövőnket?

Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.